Régebben a családommal jártunk kanizsai kutyamenhelyre kutyákat sétáltatni. A menhelyen általában nagyobb testű kutyákat sétáltattunk, mivel a kisebbeket szívesebben vitték el az önkéntes sétáltatók. Főleg ott tapasztalható hogy mennyire izgatott állapotban vannak a kutyák, illetve tele vannak felesleges energiával. A póráz láttán tudják hogy a séta következik, még izgatottabb állapotba kerülnek, ugatnak, ugrálnak, feszültek. Ebben az izgatott állapotban van rátéve a kutyára a póráz, akkor a keneljéből szinte kihúz minket a kutya. Körülbelül úgy nézünk ki mint a Frakk című rajzfilmbe az öreg Károly bácsi, aki sétáltatás közben a magyar vizsla után repült. Igazából nem egyszerű ilyen állapotban kezelni a kutyát. Ezt a felfokozott állapotot úgy lehet megszüntetni ha a felesleges energiát leadja a kutya. Ez lehet labdadobálás, futtatás, másik kutyával játszás. A lefárasztás után sokkal kezesebb a kutya. A sétát érdemes időben úgy tervezni hogy a lefárasztás is férjen bele. A kutya nyugodt állapotába sokkal könnyebb lesz rátenni a pórázt.