Lackenbacher Péter vagyok. Nagykanizsán élek boldog házasságban párommal Katalinnal és két lányunkkal Alizzal és Jankával és a kutyánkkal, egy Border Collieval, akit Pitypangnak hívunk.

A honlap létrejöttének céljához menjünk vissza az időben egészen 2001-ig, csak akkor érted meg a lényeget. Remélem nem bánod, Tisztelt Olvasó  hogy a történetemet úgy mesélem, hogy közben tegezlek. Igyekszem a lényegre törni. Szóval a történetünk a feleségemmel Ketyvel /így becézem amióta ismerem/ egy szokványos történet két emberről. Ismerkedés, együttélés és házasság. És mégsem szokványos… Miért nem? Először is: én nyolc évvel fiatalabb vagyok mint a párom, másodszor: kivételes anyagi helyzetben vághattunk neki a közös életünknek. Az életünk olyan volt mint az álom, de hamar rájöttünk, hogy vannak bizonyos dolgok amiket nem tudsz pénzért megvenni vagy meg nem történtté tenni. Ilyen volt 2007 márciusa amikor az édesanyám egyik napról a másikra távozott közülünk, majd ugyanennek az évnek a végén Aliz lányunk – aki akkor 2 éves volt – egyik napról a másikra eszméletlenül feküdt Budapesten élet halál között egy kórházban. Az életünk hirtelen széthullani látszott. Jöttek a miértek, miért mi? Miért velünk történik mindez? Mit csináltunk rosszul? Sok-sok évig tartott amíg helyre jött a lányunk a súlyos oxigénhiányból, gégemetszésből és tünetmentes lett a súlyos szívritmuszavara. Ez egyértelműen fordulópont volt az életünkben. A kórházakban eltöltött időben Aliz általában mást nem tudott csinálni mint  tévézett. Mindig is szerette és szereti ma is az állatokat, különösen a kutyákat. Volt egy dokumentum sorozat a Natgeo tv-én, “A csodálatos kutyadoki” címmel, Cesar Millan főszereplésével. Nagyon tetszett neki, és nekünk is. Megígértem a lányomnak, hogy ha kikerül végre a kórházból veszünk egy kutyust. Az életünk kezdett egyenesbe jönni, megszületett a második lányunk Janka. A kutya ígéretünkhöz híven meglett , a lányunk jól van! A házasságom kiváló, boldog férj és apa vagyok!

Ez a kis történet – ami tényleg csak dióhéjban van – az  egész életfelfogásunkat megváltoztatta és a mai napig nap mint nap tanuljuk. Tehát a célom hogy bemutassam hogy mit tanultunk és tapasztaltunk az élethez való hozzáállásukban a gondolkodásunkban , a kutyákhoz való viszonyunkban és nevelésében.